Karner Gábor és Fanni

Karner Gábor Budapesten az újpalotai lakótelepen nő fel, gépészmérnökként dolgozik, majd a nagyváros zajától menekülve feleségével 1995-ben vidékre, Veresegyházára költöznek.

Első borát saját kerti szőlőjükben, alföldies-homokos talajon készíti el '98-ban egy véletlen folytán. Eszközök híján a szőlőt kislánya világoskék műanyag gyerekkádjába szüreteli, a szomszédnál darálja és préseli, majd pincéjében két kölcsönkapott hordóba fejti. Gábort valósággal megbabonázza a természet csodája, hogy a hordóba töltött kipréselt mustból csak úgy magától végül bor születik. Rátalál a legendás Borbarát magazinra, benne pedig Alkonyi László magával ragadó írásaira. Ezt az inspirációt egy életre magába szívja és megszállottként kezd kísérletezésbe, melyhez minden évben szőlőt vásárol. Egy újabb véletlen során egri kékszőlő helyett mátrai tramini került hozzá, egyenesen Szűcsiből, melynek nevét ekkor hallja először, életét végleg meghatározza. Hamar rájön, saját, hozamkorlátozott, organikus művelésű szőlő nélkül nem tud magasabb minőséget elérni, így 2004-ben már kékfrankost telepít az elképesztő adottságú Vitézföld-dűlő egyszerre meszes és vulkanikus talajába 8000 tő/hektár sűrűségben.

2006-ban két másik mátrai pionírral, Losonci Bálinttal és Szecskő Tamással megalapítják a Mátrai Tőkések szerveződést, mely az egész országban példaértékű fejlődést jelent a korábban csak könnyed, illatos technológiai borról ismert borvidéknek.

Ma már 5,5 hektáron gazdálkodnak. A Vitézföld mellett a közeli, de talajában már inkább barna vályogos Tavaszföld-dűlőben ugyancsak kékfrankos található, ami még egy régi téeszes sorállású, 3000 tőkés telepítés. Birtokukon helyet foglal egy 0,5 hektáros 4000 tőkés aprófürtü olaszrizling ültetvény is, melyhez később még rajnai rizling társul fehér fajtaként.

2017-től a pincében teljesen elhagyják a kén használatát, 2018-ban pedig lánya, Fanni is csatlakozik a munkához.